A volt feleségem, aki az egyetlen gyermekem anyja is egyben, furán látja a dolgokat. Amikor velem van a lányom, akkor nem az számít neki, hogy a gyerek jól érzi-e magát, hanem az, hogy mennyit költöttem rá. Ha szerinte keveset, akkor kíméletlenül szóvá teszi. Az élmény másodlagos, a lényeg, hogy pénzben mennyibe került nekem. Amikor ő beszél, akkor mindenhez hozzáteszi, hogy mennyibe került neki. Az ár van elől, és kihangsúlyozva. A házasságunk végéről is csak az jön le neki, hogy anyagilag tönkretettem. Holott ő maradt a lakásban, amiben szinte mindent ott hagytam nekik. Amikor megismertem semmije sem volt. Most nekem nincs. Miatta. Mégis mindent tőlem várna el. Hogy lehet mindent az ára alapján megítélni? Tényleg az számítana, hogy mi mennyibe kerül? Ha valamit 100 Ft-ért veszek meg, az többet ér, mintha akciósan megkapnám 60 Ft-ért ugyanazt, vagy esetleg ingyen adná valaki ajándékba? Az a dolog ugyan az lenne. Szerintem. Szerinte nem, mert nem annyit fizettem érte. Nem érte ezt a számomra furcsa felfogást, amit a válás óta vett fel.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
