Elváltam pár éve. Rossz házasság volt. Még mindig nagyon rossz a viszonyunk a volt feleségemmel. Ő neveli a közös gyerekünket. Nekem azóta lett egy élettársam. Nála lakom. Idő közben ez a kapcsolat kihűlt. De a viszonyunk jó. Most viszont olyan fejlemény van kibontakozóban, ami sorsdöntő lehet. A volt feleségem át akarja adni nekem a gyereknevelést. Ez jó. Erre vágyom már rég. A gond ott van, hogy az élettársam nem lelkesedik az ötletért. A kapcsolatunk jelenleg nagyon gyenge. Én szeretném, az ő gyerekein kívül a sajátomat is nevelni. Ebben vélhetően nem lesz partner. Vagy csak kényszeredetten. Mivel nála lakom, és jelenleg egyedül képtelen lennék fenntartani egy lakást, és a gyerekemet, sarokba szorítva érzem magam. Szóba jöhetne még az is, hogy a volt feleségem fogadna maga mellé, hogy ott vegyem le a gyereknevelés terheit a válláról. Ez biztos a legrosszabb megoldás lenne. Szinte biztos lenne az állandó feszült légkör, és részéről a csatározások. Hamarosan döntenem kell. Lehetőségeim nagyon korlátozottak. E két variáció jöhet szóba. Egyik sem jó. De, hacsak valami nem jön közbe, egyiket választanom kell. Lenne egy harmadik lehetőség is. Az, hogy nem fogadom magamhoz a gyerekemet. De ezt nem tehetem. Miatta, és magam miatt sem. Szüksége van rám. Rossz hatások érik, és rossz felé halad. Még sikerülhet jó irányba formálni a személyiségét. Ez az apai kötelességem, és az egyik életcélom is egyben.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
