Pár kellemes, felüdítő nap után, amit számomra fontos személlyel tölthettem, ma estére ismét belezuhantam a mindennapokba, amiktől már kezdek besokallni. Túl sok kompromisszumot kell kötnöm. Kényszerűségből túl sokszor kell megerőszakolnom magam, és mást tenni, máshogy élni mint ahogyan szeretnék. Egyre nehezebben viselem. Érzem, hogy ebből valami rossz lesz. Vagy én adom fel, vagy robbanok, és borítok mindent. Már igazából mindegy is mi történik, csak változzon már valami. De nehéz változtatni. A körülmények foglya vagyok. Már nem a saját életem élem. És ebbe lassan, de biztosan halok bele.
Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.